Tály és környezet

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. Földrajzi koordinátái: 46°21’ északi szélesség és 25°48’ keleti hosszúság. A város az Olt folyó teraszain és a Somlyó-patak kavicsos hordalékkúpjainak a peremén fekszik az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. Tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között váltakozik.

Mikó Vár

A végvárat 1623-1631 között neoreneszánsz stílusban Mikó Ferenc, Bethlen Gábor fejedelem tanácsosa, építtette, a Gyimesi-szoros felől betörő idegen csapatok feltartóztatására. Az épületet az 1661-es török büntetőhadjárat idején lerombolták. Gróf Steinwille István császári tábornok építette újra a ma is látható formában. 1732-ben befejezik a négy olaszbástyás külső védőfalat, a várárok gátját megmagasították. Erról híd vezetett a 16 ágyúval felszerelt várba. A várfalon belül éléstár, sütőház és kaszárnya volt. A Mikó-vár 1764-ig, a császári csapatok laktanyája volt, 1849-ig a székely gyalogezred székhelye, majd 1873-tól a magyar királyi honvédség veszi át. Az 1880-as évektől a vársáncott fokozatosan feltöltötték. 1970-ben restaurálták, és előbb a Megyei Múzeum, majd a Csíki Székely Múzeum és a Megyei Műkincsvédő Hivatal kapott itt helyet. A vár mögötti kertben 1969-ben Falumúzeumot létesítettek. A várudvaron régi-zene fesztiválokat tartanak. A vár bejárata előtti parkban Petőfi Sándor, és Nicolae Bălcescu szobrát állították fel. 2009-ben fejezték be a parkosítást a vár előtti területen.

Római Katólikus templom

A barokk jegyeket magán viselő római katolikus plébániatemplomot (Virág u. 84.) 1751 és 1758 között építették. A település fejlődésének köszönhetően a XX. század elején már új templom tervét készítették el. 1914-re a pénz is összegyült, ám akkor kitört az I. világháború, majd jött a II is, a komunizmus és az idegen uralom és minden elveszett. Templomépítésről a román diktatúra hallani sem akart. 1981-ben a templom melletti kertet is el akarták, hogy utcát nyissanak rajta, ám a főesperes-plébános egy deszka csűrt állíttatott fel rajta. Több mint 5000 hívő gyűlt össze az akkori bérmálási szentmisén így csupán a templomkertben lehetett a szertartást megtartani. Innen eredt a későbbi deszkatemplom elnevezés. Ezután a hatóság letett a terület elvételéről. A deszkatemplomot (jelenleg Szent Kinga) a Hargita lábához költöztették az átrendezés miatt. 2003-ban ugyanis Makovecz Imre tervei alapján elkészült a Millenniumi-templom.

Márton Áron középiskola

A XVII. század közepén csupán felekezeti iskolák léteztek, elemi szinten. Csíksomlyón a ferences szerzetesek indítottak iskolát, előbb elemi, majd felsőbb szinten is, otthon tartva az addig külföldön tanuló fiatalságot. Ám az iskola története igen viharos volt: 1661-ben jöttek a törökök felégették az iskolát, 1669-ben épül újra az iskola, és 1690-ben már 171 székely gyermek tanul itt.1694-ben jött a tatár, da zokat a hívek visszaverték. 1780 körül épül fel az első kõiskola, amelyet az igényeknek megfelően bővítenek az évek során. Az 1848-ban merül fel először a világi tanárok felvételének gondolata, 1895-ben pedig az iskola Csikszeredába költöztetésének gondolata, hiszen a solyói épület elavult és szűknek is bizonyult. Így 1909 március 29-én megkezdõdött az építkezés, 1911-ben pedig elkezdődött a tanítás a ma is látható 365 termes iskolában. Itt tanult Márton Áron erdélyi püspök is.1990-ben róla nevezték el a középiskolát.

Nagy Imre emlékház

Nagy Imre főiskolai tanár volt, tanulmányait a csíkszeredai tanítóképzőben végezte. Az I. világháborút követően szobrászattal foglalkozott, Budapestre ment, ahol rajz- és festőművészetet tanult, majd 1924-ben hazaköltözött Zsögödre. Az 1920-as években többször is kiállított Kolozsváron és Brassóban, Marosvásárhelyen és Bukarestben, de volt egyéni tárlata Londonban is. Műveit múzeumok őrzik Erdély-szerte. Az épület udvarán helyezték el a nagy művész hamvait. Szülőházát műemlékké nyilvánították.

Műkorcsolyapálya

Csíkszereda a téli sportok hazája. Jégkorong csapata messze földön híres, a “Vákár Lajos” műjégpálya pedig a város jelképe lett. A télen-nyáron üzemelő sportintézmény igen látogatott hely. Több világbajnokságot is szerveztek itt, a lelátókon közel 2.000 ülőhely van. A jégpálya előtti szoborcsoport Tőrös Gábor szobrászművész alkotása. Az épület mögött olimpiai méretű gyorskorcsolyapálya van, egyenlőre szabadtéri, csupán télen üzemel.