Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nép sztálinista diktatúra elleni forradalma, a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
A magyarországi 1956-os forradalmi események hatására megmozdult egész Erdély, majd amikor elkövetkezett a forradalom bukása, Erdélyben is emberek ezreit hurcolták el, és javarészüket bebörtönözték. A mód, ahogyan az áldozatokkal bántak a többségi nemzet képviselői, a koncepciós perek gyűlölködésén is túlmutat.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség kezdeményezte Élő Történelemóra rendezvénysorozat keretében ismertetik az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméjét, a kommunista elnyomás korszakát, valamint a volt politikai foglyok személyes élményeiket osztják meg a diákokkal.
Tisztelegve a hősök áldozatvállalása előtt, Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége, valamint a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának közös szervezésében évente megemlékezést tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére 2006-ban állított Gloria Vicis-emlékműnél.
A központi ünnepségen 2009-ben tiszteletét tette Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke és Traian Băsescu román államelnök is.





