Csíkszeredától 100 km-re található Brassó, az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. A Főtér közepén áll a régi brassói városháza. A Cenk-hegyen még láthatók Brassovia várának alapfalai. Közelében még kivehetők az 1918-ban lerombolt Millenniumi emlékmű talapzatának maradványai. A város védelmét az északi oldalon levő Warte-dombon még két torony a Fekete és a Fehér torony látta el, melyek ma is állnak. A Fekete-templom 1383 és 1424 között épült, az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix címere, a reformáció óta evangélikus templom. Mellette áll a nagy reformátornak Honterus Jánosnak a szobra. A városháza gótikus eredetű, 1420-ban említik először, a 18. században barokkizálták.

Sinaia jól ismert üdülőváros a Prahova völgyben, a Bucsecs-hegység keleti lábánál. I. Károly román királynak itt volt a nyári rezidenciája, a Peleş kastély. Csíkszeredától 150 km-re található. A kastélyt 1873 és 1883 között építette a román királyi család, I Károly uralkodása alatt. Számos épületet építettek még a birtokra, köztük van a Pelişor, a Foişor Vadászlak, a Királyi Istálló, a Ferdinánd Villa. Eredetileg a királyi család nyári rezidenciaként használta. A kastély neoreneszánsz stílusban épült német építészek tervei szerint. A Peleş Kastély az első kastély Európában aminek a világítása elektromos árammal történt, amit a saját villamoserőműve szolgáltatott.

A Ples Kastély nyitvatartása nyári időszakban (2011. május 17. – szeptember 14.)

Hétfő – Kedd zárva         Szerda 11,00-17,00         Csütörtök – Vasárnap 9,00 – 17,00

Tovább a Peles Kastély honlapjára

Törcsvár (románul Bran) Brassótól 27 km-re délnyugatra fekszik, Predeál és Simon tartozik hozzá. A vár a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. A Törcsvári szoros előtt áll 100 m magas hegyen Törcsvár vára. Erdély egyik legépebb vára, falai teljes épségben állnak. Törcsvár (Drakula – Vlad Ţepeş – váraként tartja számon). 1918-ban, Mária román királynő birtoka lett, aki romantikus kiegészítésekkel restauráltatta. Ez időben román királyi nyaralóhely volt. Ma a környék egyik kiemelkedő nevezetessége.

A Bran kastély nyári nyitvatartási programja (2011. május 1. – szeptember 30.)

Hétfő 12,00-18,00        Kedd – Vasárnap 9,00-18,00

Tovább a Bran Kastély honlapjára

Hasznosnak találja az oldlat? Lájkolja a facebookon!

Csíkszeredától 65 km-re, Gyergyószentmiklóstól 28 km-re a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén található a Gyilkostó (románul Lacu Roşu). 983 m magasan fekszik, legnagyobb mélysége 10 m. A tó a Kárpátok egyik legfestőibb tava, melyet 1000 m feletti sziklacsúcsok öveznek. Több legenda is kapcsolódik hozzá. A tó 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelékből áló természetes völgytorlasz révén. A tó egyediségét a víz alá került fenyőerdő maradványai képezik.

A legendák egyike:

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken. Ahogy a szemük összevillant megszerették egymást és a fiú megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, a sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét, régi mátkáját várta vissza. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. A lány a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.

A tó közelében található Békás-szoros (románul Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a nemzeti park része. A Békás-szoros közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba.

Gyergyószárhegy (románul Lăzarea) Gyergyószentmiklóstól 5 km-re északra a Szármány-hegy déli oldalán fekszik, a gyergyói- medence legrégebbi települése. Itt található a Lázár-kastély, mely 1450 és 1532 között több szakaszban épült. Az 1500-as évek végén élt Lázár István lánya, Druzsina, aki Bethlen Farkashoz ment feleségül. Ebben a házasságban született meg Marosillyén Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. A kastélyt 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett.

1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni János új épületet emeltetett. A várkastély  és a kolostor többször leégett. Az utolsó Lázár-örökös – Lázár Zsigmond – 1853-ban hagyta el a kastélyt, mely ennek következtében erőteljes pusztulásnak indult.

A tó keletkezésének legendája

Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették.

Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.

Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.

A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.

A Bodok-hegység déli részén található Bálványosfüdő. A gyógyturizmus kiemelkedő szerepet játszik gyógyvizeinek köszönhetően, mely természetes radioaktivitással, és a vulkáni kőzetek rétegződésének köszönhetően szén-dioxidban és kénhidrogénben dús. A szem és az emésztőrendszeri megbetegedések gyógyítására kiváló. Vára a hagyomány szerint már Szent István idejében állt, de először csak 1360-ban említik. A várat valószínűleg az Apor család építtette a 13. században.

Nyerges-tető a háromszéki medencét és a csíki medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A 895 m magasságban lévő nyereg, hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi szoroson áttörő csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt tatár és török beütésekkor. Az 1948-49-es szabadságharcban a vesztes segesvári ütközet után Gál Sándor tábornok megpróbálta összegyűjteni, átszervezni a maradék csapatokat. A Nyerges-tető védelmét a Tuzson János vezette 200 székely honvédra bízta, akik augusztus 1-én több ízben visszaverték a sokezres orosz sereget, a kozákokat. Végül egy román pásztor a védők hátába vezette az oroszokat, így győzték le a székely ifjakat. Itt található a hősök temetője és az emlékmű. Erről a csatáról írta Kányádi Sándor versében: ,,végül csellel, árulással, délre körülvették őket, meg nem adta magát székely, mint a szálfák, kettétörtek”.

A Csíkszeredából Moldvába induló 12/A műút Csíkszépvízet érintve, felkapaszkodik a Pogány-havasnak nevezett tettőre (1352m), majd tovább halad a Tatros völgyében, mely a Csíki-havasok legpompásabb völgye és átjárót képez Moldva és Erdély között. Ebben a völgyben végigvonul a megye leghosszabb településfűzérén (25 km), a csángók földjén, a Gyimeseken. Nemcsak a Tatros völgyében, hanem annak jobb és bal oldali mellékágaiban is egymást érik a tipikus hegyvidéki települések, meredek domboldalak, zöldellő legelők és sötét fenyvesek alatt. Különlgesen gazdag, ősi népköltészettel és csodálatos néptánc-hagyománnyal rendelkezik.

A gyimesi csángók szerint őseik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre, ezzel kapcsolatos a csángó szó eredete is: csángó az, aki “elcsángált” (elment) a közösségtől. A csángók bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókéhoz hasonló öltözetüket is. Ezt egykoron azért használták, hogy megtévesszék az őket üldözőket, hogy azok ne ismerjék fel bennük a szökött székely katonát. A Gyimes-völgye a XVII. század utolsó éveitől kezdett állandó jellegű emberi település színhelyévé válni. Itt nem találhatók ún. tömör falvak, csak tanyatelepek, ezek pedig “patakokra”, “patakvölgyekre” oszlanak, melyek sokszor egy-egy családnév után kapták nevüket. (Pl. Antalok pataka).

Gyimesbükk (románul Ghimeş-Făget) községközpont Romániában, Bákó megyében. A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése. A falu Csíkszeredától 32 km-re északkeletre a Tatros felső szakaszán a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. Az épületet és a mellette lévő, 17. században épült Rákóczi-vár romjait évről-évre turisták ezrei keresik fel.

A gyimesbükki Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található. Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt – védelmi szempontból nem volt jelentős, bár az időnként Moldva felől betörő fosztogató tatároktól védeni kellett az országot. Első neve Ghemes vára volt, amit feltételezések szerint a területen akkoriban élő gímszarvasokról kapott. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A mádéfalvi veszedelem után az osztrák csapatok is megerősítették, a lehetőségekhez képest bővítették. Helyszűke miatt csak néhány kisebb helyiség volt benne. Nagyrészt helyi sziklákból, kisebbrészt téglából épült. 1773. júniusában II. József is meglátogatta a várat. A várat a későbbeikben többször megerősítették, de mára csekély nyoma maradt. A település környékén ma is láthatók a monarchia egykori határkövei (felfelé a Rákóczi-vár után követve a hegygerincet), összesen 3 határkő látható.

A Rákóczi-vár tövében, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a valamikori Magyar Királyi Államvasútak legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként. A 30. számú őrházat 1920 után a román vasúttársaság, a CFR használta, 1940-től 1944-ig ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki. Az őrház 1944-től újra a CFR-hez került, majd sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság az 1960-as években megszüntette az őrházi szolgálatokat. 2007-ben a Budakeszi Kultúra Alapítvány indított gyűjtést Erdélyben és Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére az épületet nemzetközi összefogással felújították, majd több ezer ember jelenléte mellett ünnepélyes keretek között adták át. Az átadásra Budapestről különvonat érkezett a helyszínre, amely szerelvényt az ipartörténeti értékként számon tartott 017-es Nohab húzta Gyimesbükkig. A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható.

Gyimesbükk központjában található egy hatalmas vasútállomás, amelynek épületét Pfaff Ferenc építész tervezte. Az állomásépület méreteit (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik.

További programlehetőség: Esztena látogatás Gyímesközéplokon

Csillagtúrák

• Csíkszereda városnézés
• Kirándulás a Gyimesekbe
• Esztena látogatás a Gyímesekben
• Szent Anna tó és környéke
• Látogatás a Sóvidékre
• Barangolás a Gyilkos tó körül
• Hargitafürdői utazás
• Brassó, Peles kastély, Bran kastély

Szabadidős programok

• Egynapos gyalogtúrák
• Barlangtúrák
• Többnapos nyári túrák
• Hegyi kerékpározás
• Siklóernyőzés

Ahol Erdély szíve dobog

Csíksomlyó a Keleti-Kárpátok és a Hargita foglalatában Csíkország legszebb ékköve. A Somlyó hegye alól tiszta vizű forrás ered – szimbóluma is lehetne annak, hogy évszázadok óta felüdül a lélek e szakrális környezetben.

Szűz Mária tisztelete hatja át a kegytemplomot, Istent dicsérő emberek zarándokolnak évről évre ide, és áhítattal hajolnak meg a kegyszobor előtt, imában elmélyülve járnak a Somlyó hegyén, s megpihennek a kápolnák ódon illatában.

A búcsús szentmisére igyekvők lassan, békésen, énekszóval vagy a meredeken, boldog türelmetlenséggel igyekeznek a nyeregben található oltár elé, s az erdő fái történelemről, szentjeinkről és hőseinkről suttognak nekik. Töltekezik a lélek, megpihen az ember, és hálát ad Istennek mindenért. A tisztaság nyugalmával, az összetartozás tudatában megerősödve indulunk útnak Csíksomlyóról, és tudjuk: bármikor visszatérhetünk – hazavárnak…

A 2012. pünkösdi búcsú programja és ezzel kapcsolatos további információkért kattintson ide!

A Kegytemplom honlapja

A Hotel Salvator étterme 120-130 vendég befogadására alkalmas. Hozzáértő szakácsaik az év minden napján ízletes erdélyi specialitásokkal várják vendégeinket. Azok számára, akik zártkörű vagy meghitt közös étkezésre vágynak, 3 kisebb különtermünket tudjuk biztosítani.

Emellett 60 fős teraszunk remek lehetőséget kínál arra, hogy vendégeink tökéletes nyugalomban fogyaszthassák el napfényes reggelijüket vagy délutáni kávéjukat, a főépületben található bárban pedig egész nap szeretettel várjuk a Csíksomlyóra érkezőket.

Éttermünk kiváló helyszín esküvők, családi találkozók, bankettek és bálok megrendezésére!

Gasztronómiai körutazásra hívjuk 2011 novemberében a csíksomlyói Salvator Étterembe!

• November 9. – Indiai est
• November 11. – Márton napi libavacsora és Ludas Matyi vetítés
• November 16. – Görög est
• November 23. – Olasz est

Azokat a vendégeinket akik az első három vacsorán részt vesznek, a negyedik alkalommal 25% kedvezményben részesítjük. Továbbá aki a négy közül bármelyik estén részt vesz, a szilveszteri mulatság megrendelésekor 10% árengedményt kap.

A kulináris estekről és a szilveszteri mulatságról bővebben

Szállodánkban 128 vendég elszállásolására van lehetőség kétágyas, háromágyas és apartman szobákban. Pótágyakkal akár 150 fős csoportot is tudunk fogadni.

A szobák mindegyike külön fürdőszobával (zuhanyzó, WC) televízióval és telefonnal felszerelt. A hotel melletti zárt udvaron ingyenes parkolási lehetőséget, közösségi helyiségeinkben pedig ingynes wi-fi hálozatot biztosítunk minden vendégünk részére.

Superior szoba

Első emeleti erkélyes szobák  két külön ággyal vagy egy egyszemélyes és egy kisebb méretű franciaággyal. Több formában kihasználható akár gyerekkel érkező családok részére is.

Superior apartman

Nappali és hálószobából álló apartman, franciaággyal, erkéllyel. A nappaliban megvethető kanapé jól kihasználható gyerekkel érkező családok részére is.

Standard szoba

Főképp két különálló ággyal ellátott, pótágyazható szobák. Kedvező árfekvésük miatt alkalmasak nagyobb csoportok, tanulumányi rendezvények résztvevőinek elszállásolására.

Családi apartman

A szállodánk harmadik emeletén található előszobás, fürdővel, két hálószobával ellátott 4-6 ágyas családi appartmanjainkat elsősorban többgyermekes családok számára ajánljuk. Előzetes egyeztetés alapján kiságyat, babakocsit, fürdetőkádat, vízmelegítőt is biztosítunk.