Magyar   Română   English
márc 9

Programtervezet

Az Ezer Székely Leány Napja a székely népviselet, néptánc és népzene évente megszervezett hagyományőrző találkozója, amelyre rendszerint július első vasárnapján kerül sor Csíkszeredában. Az évről évre megrendezett találkozó lehetőséget teremt a székely népviselet és népművészet értékeinek bemutatására, megőrzésére, népszerűsítésére.

Az 1931-es első rendezvény után néhány évig még sikerült megszervezni a találkozókat, majd 1990-ben elevenítették fel újra az Ezer Székely Leány találkozót, megőrizve eredeti hagyományápoló szerepét.

Az esemény seregszemlével kezdődik, Csíkszereda főterén felvonulnak a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei, népi játékok bemutatásával, körtánccal szórakoztatják az összesereglett közönséget. Csíkszeredából együtt vonulnak ki a csíksomlyói nyeregbe Csík különböző vidékeiről és a Székelyföld távolabbi tájairól sajátos népviseletükben érkező, néptáncukat, népzenéjüket és népdalaikat magukkal hozó hagyományőrző csoportok. A szentmisét követi a népviselet a népdal és a néptánc több órás ünnepe, a hagyományos népviseletbe öltözött csoportok bemutatkozása a nyeregben épült Hármashalom-Oltár színpadon.

A hagyománynak megfelelően, minden évben, július első szombatján szervezik meg Csíkszeredában, azaz Csíksomlyón az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt.  A szervezők: Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint társszervezők:  a Hargita és Kovászna Megye Önkormányzata.

2012-ben a hagyományoknak megfelelően július 7-én, szombaton rendezik meg a találkozót. Vegyen részt az ünnepségen és foglaljon szállást erre az időszakra!

márc 9
Siklóernyőzés
icon1 SzaboKata | icon2 Nincs kategorizálva | icon4 03 9th, 2010| icon31 Comment »

Ajánlott programok:

  • tandem siklóernyős repülés
  • gyalogtúra és siklóernyős repülés a Hagymás-hegységben
  • kétnapos siklóernyős tanfolyam, önnálló repüléssel

Bővebb információkért klikkeljen ide !

márc 9

Kitűnő túraterepeket találunk Hargita, Bodoki-havasok, Nagyhagymás-Gyímes völgyeiben, havasi legelőin, de éppúgy bringázhatunk a Bucsecs palotáján vagy a Fogarasi-havasokat átszelő, az Alpok hegyi útjait idéző Transzfogarason is.

Bővebb információkért klikkeljen ide !

márc 9

A túrák általában 3-4 nap alatt járhatóak be ( a Fogarasi-havasok gerinctúrája az egyetlen, amely időben meghaladja az egy hetet), és jó fizikai felkészültséget, teherbíró képességet igényelnek, anélkül azonban, hogy egy jó kondiban lévő, egészséges ember ne tudná minden probléma nélkül teljesíteni.

Bővebb információkért klikkeljen ide !

márc 9
Barlangtúrák
icon1 SzaboKata | icon2 Nincs kategorizálva | icon4 03 9th, 2010| icon31 Comment »

Hargita megye néhány barlangja kerül bemutatásra megismertetésre természetkedvelő, vállalkozó szellemű túrázók számára, akik nem ijednek meg egy kis sártól-guanótól akkor, ha kalandról van szó.

Bővebb információkért klikkeljen ide !

márc 9

A túrák télen-nyáron egyaránt bejárhatóak, nem igényelnek különösebb fizikai felkészültséget, a kiindulási hely gépkocsoval megközelíthető, az útvonal pedig visszatér a kiindulási pontra.

Bővebb információkért klikkeljen ide !

márc 8

1. Szentmisék sorrendje

Vasárnap és ünnepnapokon:

800, 1030, 1900 órakor ( március 25-től október 7-ig ),
illetve 800, 1030, 1800 órakor ( október 8-tól )

Hétköznapokon:

730 órakor, 1800 órakor ( télen ), illetve 1900 órakor ( nyáron )

dsc_5033

2. Ünnepélyes Mária köszöntő

Minden hónap első szombatján ünnepélyes Mária-köszöntő rózsafüzérrel és gyertyás körmenettel az esti szentmise után, nyári időszakban ( március 25-től október 7-ig ) 1900 órától és téli időszakban ( október 8-tól ) 1800 órától.

3. Idősek, betegek zarándoklata

Február 11. szombat

Szentmise délelőtt 1030 órakor

4. Szent Antal nagykilenced

Április 17. – június 12. között

Szentmisék minden kedden, 800 , 1030 , 1900 órakor

Június 13.szerda - Szent Antal kápolna búcsúja

Szentmise délelőtt 1030 órakor

Június 13. szerda – gyermekek megáldása este 1900 órakor

kereszt

5. PÜNKÖSDI BÚCSÚ PROGRAMJA, 2012

Május 25-28.

Május 25. – péntek 1900 óra – nyitó szentmise

    Éjszaka virrasztás a Kegytemplomban

Május 26. – szombat – Pünkösdi Nagybúcsú

  • Szentmisék 700 , 800 , 1900 órakor a Kegytemplomban
  • 1230 óra – ünnepi szentmise a Hármashalom Oltárnál
  • 1900 óra – szentmise, éjszakai virrasztás  Kegytemplomban

Május 27. – vasárnap – Pünkösd ünnepe

    Szentmisék: 700 , 800, 1030, 1900 órakor a Kegytemplomban

Május 28. – hétfő- Pünkösd másodnapja

    Szentmisék:  800, 1030, 1900 órakor a Kegytemplomban

6. A Kegytemplom búcsúnapja

Július 2. hétfő, Sarlós boldogasszony

Szentmisék: 800,1030, 1900 órakor

7. Őszi Mária neve búcsú

Szeptember 9 -12.

Szeptember 9. – vasárnap

Szentmisék : 800,1030, 1900 órakor

Szeptember 12. – szerda – Mária nevenapja

Szentmisék : 800,1030, 1900 órakor

8. Megemlékezés Assisi Szent Ferenc haláláról

Október 3. szerda –este 1900 óra

9. Évvégi ünnepélyes hálaadó szentmise

December 31. – hétfő – 18 óra


márc 5
Hargitafürdő
icon1 SzaboKata | icon2 Nincs kategorizálva | icon4 03 5th, 2010| icon31 Comment »

Hargitafürdő Csíkszeredához tartozó, hegyvidéki jellegü, helyi érdekű fürdő- és üdülőhely, a csíkiak kedvenc síparadicsoma. A síelésre alkalmas hó általában 4 hónapot tart. Télen a középhószínt meghaladja a 60 cm-t. A település tengerszint feletti magassága 1300-1400 m.

Hargitafürdőt a kaolin-kitermelése tette ismertté, meg a már régebbről használt borvízforrásai és mofettája. Mindezek a Csicsói Hargita sűrű fenyveseinek szívében találhatók. Hargitafürdő mofettái, gőzlői és a peremvidéken igen gyakori a vasas magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források feltörése, melyek az erőteljes vulkáni utóműködésről tanúskodnak. Délre a Borhegyese (1379 m) magasodik a Fejszó-patak völgyfőjében (ugyanitt borvízforrás van).

Udvarhelyszék területét elhagyva, Csíkszereda felé haladva a 13A országútról a tolvajos-hágói emlékmű (kereszt) mellett, a régi útkaparóház előtt balra kell letérni. A 7 km-es, meredeken kapaszkodó bekötőút (a 138A megyei út) 1942-ben épült ki, majd egy részét 1980-as években lebetonozták. Csíkszeredától 22, Székelyudvarhelytől 46, Madéfalvától 18 km-re található.

Összkomfortos szállás Hargitafürdőn az év bármelyik szakában!

Hargitafürdő élőben

márc 5

Tály és környezet

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. Földrajzi koordinátái: 46°21’ északi szélesség és 25°48’ keleti hosszúság. A város az Olt folyó teraszain és a Somlyó-patak kavicsos hordalékkúpjainak a peremén fekszik az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. Tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között váltakozik.

Mikó Vár

A végvárat 1623-1631 között neoreneszánsz stílusban Mikó Ferenc, Bethlen Gábor fejedelem tanácsosa, építtette, a Gyimesi-szoros felől betörő idegen csapatok feltartóztatására. Az épületet az 1661-es török büntetőhadjárat idején lerombolták. Gróf Steinwille István császári tábornok építette újra a ma is látható formában. 1732-ben befejezik a négy olaszbástyás külső védőfalat, a várárok gátját megmagasították. Erról híd vezetett a 16 ágyúval felszerelt várba. A várfalon belül éléstár, sütőház és kaszárnya volt. A Mikó-vár 1764-ig, a császári csapatok laktanyája volt, 1849-ig a székely gyalogezred székhelye, majd 1873-tól a magyar királyi honvédség veszi át. Az 1880-as évektől a vársáncott fokozatosan feltöltötték. 1970-ben restaurálták, és előbb a Megyei Múzeum, majd a Csíki Székely Múzeum és a Megyei Műkincsvédő Hivatal kapott itt helyet. A vár mögötti kertben 1969-ben Falumúzeumot létesítettek. A várudvaron régi-zene fesztiválokat tartanak. A vár bejárata előtti parkban Petőfi Sándor, és Nicolae Bălcescu szobrát állították fel. 2009-ben fejezték be a parkosítást a vár előtti területen.

Római Katólikus templom

A barokk jegyeket magán viselő római katolikus plébániatemplomot (Virág u. 84.) 1751 és 1758 között építették. A település fejlődésének köszönhetően a XX. század elején már új templom tervét készítették el. 1914-re a pénz is összegyült, ám akkor kitört az I. világháború, majd jött a II is, a komunizmus és az idegen uralom és minden elveszett. Templomépítésről a román diktatúra hallani sem akart. 1981-ben a templom melletti kertet is el akarták, hogy utcát nyissanak rajta, ám a főesperes-plébános egy deszka csűrt állíttatott fel rajta. Több mint 5000 hívő gyűlt össze az akkori bérmálási szentmisén így csupán a templomkertben lehetett a szertartást megtartani. Innen eredt a későbbi deszkatemplom elnevezés. Ezután a hatóság letett a terület elvételéről. A deszkatemplomot (jelenleg Szent Kinga) a Hargita lábához költöztették az átrendezés miatt. 2003-ban ugyanis Makovecz Imre tervei alapján elkészült a Millenniumi-templom.

Márton Áron középiskola

A XVII. század közepén csupán felekezeti iskolák léteztek, elemi szinten. Csíksomlyón a ferences szerzetesek indítottak iskolát, előbb elemi, majd felsőbb szinten is, otthon tartva az addig külföldön tanuló fiatalságot. Ám az iskola története igen viharos volt: 1661-ben jöttek a törökök felégették az iskolát, 1669-ben épül újra az iskola, és 1690-ben már 171 székely gyermek tanul itt.1694-ben jött a tatár, da zokat a hívek visszaverték. 1780 körül épül fel az első kõiskola, amelyet az igényeknek megfelően bővítenek az évek során. Az 1848-ban merül fel először a világi tanárok felvételének gondolata, 1895-ben pedig az iskola Csikszeredába költöztetésének gondolata, hiszen a solyói épület elavult és szűknek is bizonyult. Így 1909 március 29-én megkezdõdött az építkezés, 1911-ben pedig elkezdődött a tanítás a ma is látható 365 termes iskolában. Itt tanult Márton Áron erdélyi püspök is.1990-ben róla nevezték el a középiskolát.

Nagy Imre emlékház

Nagy Imre főiskolai tanár volt, tanulmányait a csíkszeredai tanítóképzőben végezte. Az I. világháborút követően szobrászattal foglalkozott, Budapestre ment, ahol rajz- és festőművészetet tanult, majd 1924-ben hazaköltözött Zsögödre. Az 1920-as években többször is kiállított Kolozsváron és Brassóban, Marosvásárhelyen és Bukarestben, de volt egyéni tárlata Londonban is. Műveit múzeumok őrzik Erdély-szerte. Az épület udvarán helyezték el a nagy művész hamvait. Szülőházát műemlékké nyilvánították.

Műkorcsolyapálya

Csíkszereda a téli sportok hazája. Jégkorong csapata messze földön híres, a “Vákár Lajos” műjégpálya pedig a város jelképe lett. A télen-nyáron üzemelő sportintézmény igen látogatott hely. Több világbajnokságot is szerveztek itt, a lelátókon közel 2.000 ülőhely van. A jégpálya előtti szoborcsoport Tőrös Gábor szobrászművész alkotása. Az épület mögött olimpiai méretű gyorskorcsolyapálya van, egyenlőre szabadtéri, csupán télen üzemel.

márc 5
Sóvidék
icon1 SzaboKata | icon2 Nincs kategorizálva | icon4 03 5th, 2010| icon31 Comment »

Erdélyben az egyetlen olyan tájegység, amely nevét az ásványkincséről kapta, a székely ,,Sóvidék”. A köztudatban úgy él, hogy a Sóvidék elnevezést először Orbán Balázs használta: ,,Sóvidéknek nevezik, pedig a Korond vize és a Kis-Küküllő völgyét is le Szovátáig, azon több négyszög mérföldnyi sófekvetről, mely itt nemcsak a föld keblében rejtőzködik, hanem a föld felületére kitörve egész sóbérczeket alkot. Ily roppant tömegben a természetnek ezen nélkülözhetetlen adománya sehol se mutatkozik, annyi itt a használatlanul heverő kincs, hogy egész Európa szükségletét lehetne azzal fedezni, ha elzártságunk és olcsó közlekedésnek hiánya miatt azt használatlanul nem kellene hevertetni: mint annyi kincsét ezen Isten által dúsan megáldott hazának.

Szováta, Parajd

Európai hírű üdülőváros. Legnagyobb kincse a völgykatlanban fekvő Medve-tó, amely az ország legnagyobb hőtároló tava. Alakja egy kiterített medvebőrhöz hasonlít, valószínűleg innen kapta a nevét. Vize tömény sósvíz, a vízben oldott sómennyisséget 66 ezer tonnára becsülik, hőmerséklete rétegenként változó. Bizonyos mélységekben az 50-70C-ot is eléri. A tó vizében szinte alig lehet úszni, mert a tömény sóoldatban valósággal lebeg az ember. A tónak otthont adó völgykatlan különlegesen szélmentes, déli irányban nyitott, sok napsütéssel, pormentes levegővel, így valóban zavartalan üdülést ígér. Parajdon van Erdély egyik legismertebb sóbányája, és ezen a környéken fakad Erdély legtöbb forrása. Bányáit már a romaiak is műveltek, és sós fürdői ma is látogatottak. Ritka nevezetessége a bányatelep fölött emelkedő hegy hatalmas sósziklája. A sóbányába a látogatókat, asztmás betegeket autóbusz viszi le. Itt asztmás kezelő működik. A település másik nevezetessége a mezotermális sósfürdő. A fürdő 2200 méteres mélyfúrásból nyeri a vizet, a 46 C-o.

Korond

Korond a Székely Sóvidék legrégibb településeinek egyike. Neve hun eredetű. ”Tündér lakta föld” volt, a mondabeli Firtos és Tartod hegye között. E lenyűgöző környezetben található hegyi patakok, változatos ásványvízforrások, erdők, szórványfalvak, tanyák számos turisztikai programot kínálnak az idelátogatóknak.
Korond a “népi kerámiakészítés bölcsője” Fazekasmestereinek messze földre elhordott portékáiról, taplófeldolgozó háziiparáról, és vállalkozó kedvű lakosairól híres e község. Korond apraja-nagyja műveli ezt a mesterséget, az út mentén minden ház “élő műhely”, amely kapuja elé rakja ki míves portékáját.
Korond a “székely drágakő hazája”. A régi leírások csodálattal emlékeznek meg, a Rakodóhegy bámulatos szépségű hideg sósvizű forráslerakódásairól. Ha ilyen vízbe növények, vagy más tárgyak kerülnek, rövid idő múlva kérges bevonat keletkezik ezeken. A kivált anyag a híres korondi aragonit, a “székely drágakő”.

Farkaslaka

A Gordon lábainál és Székelyudvarhely közelségében fekvő Farkaslaka a Felső-Nyikómente legjelentősebb községe. Hírnevét Ábel írója Tamási Áron író alapozta meg, de szorgos kezű székely lakói is jelentős gazdasági eredményeket tudhatnak magukénak.
A Tamási-emlékházat 1972. szeptember 24-én avatták fel, a Nagy utca 238 szám alatt található. Közel 150 éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház. 1970-től 1982-ig Tamási Gáspár, az író testvéröccse volt a ház gondnoka, 1982-től pedig Tamási Erzsébet, az író húga és férje Sipos Ferenc. Az első szobában, az úgynevezett “nagy házban” Tamási emlékkiállítás látható a Tamási család szobabelső berendezéseivel, Tamási Áron használati tárgyaival, majd Tamási alkotásaiból, irományaiból, leveleiből és fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg.

« Previous Entries